2005. évi CXXXIII. törvény
a személy- és vagyonvédelm -i, valamint a magánnyomozói tevékenység
szabályairól 


E törvény célja, hogy - a közrend, a közbiztonság javítása, s ezek részeként a személy- és vagyonvédelem, a
b3nmegel4zés hatékonyságának fokozása érdekében - er4sítse a vállalkozás keretében végzett személy- és
vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szolgáltatás törvényességét, és további garanciát nyújtson a társadalom
számára az e szolgáltatásokat igénybe vev4k, illetve az e szolgáltatások gyakorlása során érintettek személyhez
f3z4d4 jogai, vagyoni érdekei sérthetetlenségére irányuló igényeinek érvényesítéséhez. E cél elérése érdekében az
Országgy3lés a következ4 törvényt alkotja: 


I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) E törvény hatálya az egyéni, valamint a társas vállalkozás (a továbbiakban: vállalkozás) keretében végzett
személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységre terjed ki.
(2) E törvény személyi hatálya a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatóra, valamint a
magánnyomozóra terjed ki.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek egyéni vállalkozás és bármely gazdasági társaság keretében is
végezhet4k.
(4) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység egyidej3leg is folytatható.
2. § A 22-33. §-ok rendelkezései irányadók a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet munkajogi vagy egyéb
foglalkoztatási jogviszonyban, nem vállalkozás keretében folytató személy tevékenységére, ide nem értve a Magyar
Honvédség és a rendvédelmi szervek állományába tartozó személyek által e jogviszonyukkal összefüggésben
végzett, illetve más, hatósági eljárás keretében, külön törvény rendelkezései alapján végzett tevékenységet és a
fegyveres biztonsági 4rségr4l, a természetvédelmi és a mezei 4rszolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján
végzett tevékenységet.
3. § (1) Vállalkozás személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, valamint magánnyomozói tevékenységet akkor
folytathat - amennyiben e törvény kivételt nem tesz -, ha a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai
Kamara (a továbbiakban: kamara) nyilvántartásba vette.
(2) Vállalkozás keretében természetes személy ilyen tevékenységet - ha e törvény kivételt nem tesz - csak a
kamara tagjaként folytathat.
(3) A szolgálati viszony fennállása alatt a rend4rség - ideértve a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát is - és
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, továbbá - munkaviszonyuk, illetve
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyuk tartama alatt - a rend4rségnek a személy- és vagyonvédelmi
tevékenységet folytatók és foglalkoztatottjaik tevékenységét érint4, a hatósági feladatok ellátásában közrem3köd4,
nem hivatásos állományú munkatársai
a) nem lehetnek vezet4 tisztségvisel4i, tagjai a kamara által nyilvántartásba vett vállalkozásnak, valamint olyan
gazdasági társaságnak, amely tagja valamely, a kamara által nyilvántartásba vett vállalkozásnak,
b) egyéni vállalkozóként e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem folytathatnak.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott személyek - e törvény eltér4 rendelkezése hiányában - személy- és
vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet vállalkozás keretében nem végezhetnek.
(5) A rend4rség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - állományilletékes
parancsnoka engedélyével - vállalkozás keretében csak a 74. § 1. pontjának a), c) és e) alpontjaiban meghatározott
személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végezhet.
4. § (1) Az e törvényben szabályozott, a rend4rség hatáskörébe tartozó eljárásokban els4 fokon a vállalkozás
székhelye, illetve a kérelmez4 lakóhelye szerint illetékes rend4rkapitányság jár el.
(2) Amennyiben a vállalkozás székhelye nem Magyarországon van, illetve a kérelmez4nek nincsen magyarországi
lakóhelye, az ügyben a tevékenység gyakorlásának helye szerint illetékes rend4rkapitányság jár el els4 fokon. Ha a

tevékenységet több helyszínen gyakorolják, az els4fokú eljárás lefolytatására az a rend4rkapitányság illetékes,
amelynél az eljárás el4bb megindult (megel4zés).
A m3ködési engedély és az igazolvány
5. § (1) Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység - ha e törvény
kivételt nem tesz - a rend4rség által a vállalkozás részére kiadott m3ködési engedély és a kamarai nyilvántartásba
vételr4l szóló igazolás birtokában végezhet4.
(2) Az (1) bekezdésben említett hatósági engedély nélkül személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói
tevékenységre egyéni vállalkozói igazolványt kiadni, társasvállalkozást a cégnyilvántartásba bejegyezni, továbbá e
tevékenységeket folytatni nem lehet.
(3) A rend4rség - a vállalkozás kérelmére - akkor ad ki engedélyt, ha a kérelmez4 igazolja, hogy
a) a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység végzésében személyesen közrem3köd4
vagy közrem3ködni kívánó tagja, munkavállalója vagy - egyéni vállalkozás esetében - a segít4 családtag, illetve a
vállalkozással kötött tartós polgári jogi szerz4dés alapján a vállalkozás javára tevékenyked4 személy - ideértve a
tevékenységet szakmailag szervez4 vagy irányító személyt is - rendelkezik a tevékenység személyes végzésére
jogosító igazolvánnyal;
b) - ha e törvény kivételt nem tesz - rendelkezik az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó, a szerz4désen
belül és az azon kívül okozott károk megtérítését szolgáló, külön jogszabályban meghatározott kötelez4 tartalommal
bíró felel4sségbiztosítási szerz4déssel (a továbbiakban: felel4sségbiztosítási szerz4dés);
c) joger4sen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása nincs.
(4) A (3) bekezdés c) pontja szerint nyilvántartott adatokat törölni kell, ha a kérelmez4 kérelmét visszavonja.
(5) A rend4rség a m3ködési engedély kiadását megtagadja, ha az egyéni vállalkozó, illetve a vállalkozás vezet4
tisztségvisel4je büntetett el4élet3 vagy a 6. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozó rendelkezés hatálya alá esik,
illetve ha a jogi személy vállalkozást joger4s ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntet4jogi
intézkedésekr4l szóló törvényben foglaltak szerint a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói
tevékenység gyakorlásától eltiltotta.
6. § (1) Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység (ideértve a magánnyomozói
tevékenység szervezését és irányítását is) - ha e törvény kivételt nem tesz - személyre szóló, a rend4rség által kiadott
igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) birtokában végezhet4.
(2) Igazolványt kaphat - írásbeli kérelmére - a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkez4 személy, amennyiben megfelel a következ4 feltételeknek:
a) büntetlen el4élet3, nagykorú, cselekv4képes, és nem esik a 3. § (3) bekezdésében foglalt korlátozás hatálya alá,
továbbá külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, és magánnyomozó esetében ezen kívül legalább
középiskolai végzettséggel rendelkezik;
b) nem folyik ellene kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos
b3ncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntet4eljárás; és
c) nem tiltották el joger4s bírói ítélettel az e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól.
(3) Ha a kérelmez4t a Büntet4 Törvénykönyvr4l szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam
és emberiség elleni b3ncselekmény (Btk. X-XI. fejezet), személy elleni er4szakos b3ncselekmény (Btk. XII. fejezet,
I. cím, II. cím 174-176. §), nemi erkölcs elleni er4szakos b3ncselekmény [Btk. XIV. fejezet, II. cím 197. és 198. §,
207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali b3ncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni
b3ncselekmény (Btk. XV. fejezet, V. cím), terrorcselekmény (Btk. 261. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy
robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés l4fegyverrel vagy l4szerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai
termékkel és szolgáltatással, illet4leg kett4s felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), b3nszervezetben részvétel (Btk.
263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (Btk. 264/A.
§), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), visszaélés nemzetközi szerz4dés által tiltott fegyverrel
(Btk. 264/C. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), vagy visszaélés kábítószerrel b3ncselekmény
(Btk. 282-283. §), továbbá vagyon elleni b3ncselekmény (Btk. XVIII. fejezet) miatt elítélték vagy vele szemben
intézkedést alkalmaztak, az igazolvány kiadása iránti kérelem a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban
meghatározott b3nügyi nyilvántartásának id4tartamáig, de legalább a joger4s döntés meghozatalát követ4 három évig
nem teljesíthet4.
7. § A m3ködési engedély és az igazolvány öt évig érvényes, érvényességük alkalmanként további öt évre
meghosszabbítható, ha a kiadás feltételei - azok ismételt vizsgálata alapján - fennállnak.

Rend4rségi nyilvántartás, a tevékenység ellen4rzése
8. § (1) A rend4rség a kiadott m3ködési engedélyekr4l, igazolványokról, a kiadásuk alapjául szolgáló adatokról,
az adatváltozásról, a m3ködési engedély visszavonásáról, bevonásáról, az igazolvány bevonásáról, visszavonásáról,
illetve a kamara által szolgáltatott adatokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartott adatot törölni kell, ha
nyilvántartása a továbbiakban a tevékenység ellen4rzésének céljából nem szükséges.
(2) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység hatósági ellen4rzését a rend4rség
végzi, amely a tevékenység gyakorlásának jogszer3ségére, a kamarai tagsági viszony, illetve a vállalkozás kamarai
nyilvántartásának meglétére, a felel4sségbiztosítási szerz4dés meglétére, a rend4rség által nyilvántartott adatok
valódiságára, a rend4rség által hitelesített naplóba (a továbbiakban: napló) bejegyzett adatokra, az engedélyezés
feltételeiben beállott változások vizsgálatára terjed ki.
9. § (1) Ha a magánnyomozói tevékenységet folytató vállalkozás tulajdonosa, vezet4 tisztségvisel4je
nyomozóhatósági jogkörrel rendelkez4 szervezet tagjaként teljesített szolgálatot, a szolgálati viszonya megsz3nését4l
számított két éven belül a vállalkozást nem ellen4rizheti a rend4rségnek az ellen4rzésre jogosult azon szerve,
amelynek illetékességi területén az érintett - szolgálati viszonya megsz3néséig - szolgálatot teljesített.
(2) A rend4rségnek a magánnyomozói tevékenység ellen4rzésére jogosult szerve a magánnyomozó tevékenységét
nem ellen4rizheti, ha
a) az érintett - szolgálati viszonya megsz3nésekor - a rend4ri szerv illetékességi területén m3köd4
nyomozóhatósági jogkörrel rendelkez4 szervezet tagjaként teljesített szolgálatot vagy - munkaviszonya
megsz3nésekor e szervezet nem hivatásos állományú tagjaként - a rend4rhatósági feladatok ellátásában való
közrem3ködés munkakörébe tartozott; és
b) szolgálati, illetve munkaviszonya megsz3nését4l két év még nem telt el.
(3) A rend4rségnek a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellen4rzésére egyébként jogosult szerve a személyés
vagyonvédelmi tevékenységet ellátó tevékenységét nem ellen4rizheti, ha
a) az érintett - szolgálati viszonya megsz3nésekor - a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató
vállalkozás m3ködésére vonatkozó rend4rhatósági feladatokat ellátó szervezet tagjaként teljesített szolgálatot, vagy -
munkaviszonya megsz3nésekor, e szervezet nem hivatásos állományú tagjaként - a rend4rhatósági feladatok
ellátásában való közrem3ködés munkakörébe tartozott; és
b) szolgálati, illetve munkaviszonya megsz3nését4l két év még nem telt el.
(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben a magánnyomozást, illetve személy- és vagyonvédelmi
tevékenységet a rend4rségnek az országos rend4rf4kapitány által kijelölt más szerve ellen4rzi.
10. § (1) A kamara és a rend4rség - e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából - adatkezelést folytat a
(2)-(3) bekezdésekben megjelölt adatokat illet4en.
(2) A kamara nyolc napon belül írásban értesíti a rend4rséget
a) a kamarai tagság létesítésének, megsz3nésének, szüneteltetésének, szünetelésének, valamint - etikai vétség
esetén - tagság meghatározott id4re szóló felfüggesztésének, illetve a kamarából való kizárásnak a tényér4l;
b) a vállalkozás nyilvántartásba vételér4l, a kamarai nyilvántartásból való törlés tényér4l.
(3) A rend4rség nyolc napon belül írásban értesíti a kamarát
a) a m3ködési engedély, az igazolvány kiadásáról, visszavonásáról, bevonásáról;
b) a 67. § (2) bekezdése és a 70. § (2) bekezdése alapján hozott határozatról.
A m3ködési engedély és az igazolvány visszavonása, bevonása, elvétele
11. § (1) A rend4rség a m3ködési engedélyt haladéktalanul, de legkés4bb a tudomásra jutástól számított nyolc
napon belül határozattal visszavonja, ha
a) kiadásának feltételei megsz3ntek;
b) a vállalkozást a kamarai nyilvántartásból törölték.
(2) A rend4rség a m3ködési engedélyt haladéktalanul, de legkés4bb a tudomásra jutástól számított nyolc napon
belül határozattal bevonja, ha a vállalkozás e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte.
(3) Az igazolványt a rend4rség haladéktalanul, de legkés4bb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül
határozattal visszavonja, ha
a) kiadásának valamely jogszabályi feltétele már nem áll fenn;
b) az igazolvány tulajdonosának kamarai tagsága megsz3nt.
(4) Az igazolványt a rend4rség haladéktalanul, de legkés4bb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül
határozattal bevonja, ha

a) az igazolvány tulajdonosának kamarai tagságát felfüggesztették;
b) az igazolvány tulajdonosa e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte;
c) az igazolvány tulajdonosa ellen vagyon elleni, illetve más, kétévi vagy ennél hosszabb tartamú
szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos b3ncselekmény elkövetése miatt indult büntet4eljárás.
(5) Ha a (4) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az eljárás az igazolvány tulajdonosának büntet4jogi felel4ssége
megállapítása nélkül zárul, a rend4rség az igazolványt tulajdonosának visszaadja.
(6) E törvény szabályainak ismételt vagy súlyos megszegése esetén az engedély, illetve az igazolvány
meghatározott id4re, de legfeljebb két évre vonható be. A meghatározott id4 elteltével a rend4rség az engedélyt,
illetve az igazolványt tulajdonosának visszaadja.
(7) A kamarai tagság felfüggesztésér4l szóló határozatban meghatározott id4 elteltével a rend4rség az igazolványt
tulajdonosának visszaadja.
12. § Az engedély, illetve az igazolvány visszavonása, illetve bevonása esetén, illetve, ha a jogosult az engedélyt,
illetve az igazolványt a rend4rségnek visszaadja, a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói
tevékenység nem gyakorolható.
13. § (1) Ha a személy- és vagyon4rt, a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervez4t, szerel4t, illet4leg a
magánnyomozót szándékos b3ncselekmény vagy a foglalkozásának az e törvényben meghatározott szabályai
megszegésével megvalósított szabálysértés elkövetésén tetten érik, a rend4r jogosult az igazolványt a helyszínen
átvételi elismervény ellenében elvenni. Az elvett igazolványt a rend4r köteles - az elvétel okának megjelölésével - az
igazolványt kiállító rend4ri szervnek haladéktalanul megküldeni.
(2) Az igazolványt kiállító rend4ri szerv az igazolványnak a beérkezését4l számított nyolc napon belül határozatot
hoz az igazolvány visszavonásáról, bevonásáról vagy arról, hogy az igazolványt a tulajdonosa visszakapja.
(3) Az elvétel után a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység nem gyakorolható,
kivéve, ha az igazolványt a tulajdonosa visszakapta.
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató
kötelezettségei
14. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység szolgáltatására irányuló szerz4dést
írásba kell foglalni.
(2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás - ide nem értve a vagyonvédelmi
biztonságtechnikai rendszerek tervezésére, telepítésére, szerelésére, üzemeltetésére, felügyeletére, javítására,
karbantartására irányuló tevékenységet folytató vállalkozást - a szerz4dés teljesítése érdekében további
vállalkozással kizárólag a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére eredetileg megbízást adó el4zetes
hozzájárulásával köthet szerz4dést.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a szerz4désnek
a) rögzítenie kell a megbízó hozzájárulását további vállalkozások közrem3ködéséhez;
b) nevesítenie kell a megbízott személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás által a szerz4dés
teljesítése végett a továbbiakban megbízni kívánt vállalkozás nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a megbízás
tárgyát.
(4) Ha a vállalkozás a megbízás teljesítéséhez más vállalkozás közrem3ködését veszi igénybe, köteles a
megrendel4t tájékoztatni az általa foglalkoztatni kívánt vállalkozóról, továbbá köteles a vállalkozó nevét, címét,
székhelyét (telephelyét), cégjegyzékszámát a naplóba bejegyezni, és azt az ellen4rzést folytató rend4r rendelkezésére
bocsátani.
15. § (1) A vállalkozás a szerz4désekr4l a naplóban nyilvántartást vezet, és e naplót az utolsó bejegyzés napjától
számított öt évig meg4rzi.
(2) A naplóban - vagy más alkalmas módon - kell nyilvántartani a szerz4dést ténylegesen teljesít4 személy vagy
személyek nevét, a megbízó nevét, lakcímét vagy székhelyét, a 20. § alapján a fizetett egészségügyi szabadság
kezdetének és befejezésének dátumát, az igazolást kiállító háziorvos nevét és pecsétszámát.
(3) A naplóban, az ahhoz kapcsolódó egyéb nyilvántartásban kiegészítés, javítás csak úgy végezhet4, hogy az
eredetileg rögzített szöveg olvasható maradjon.
(4) A vállalkozás köteles biztosítani, hogy - a szerz4déses felek érdekeinek sérelme nélkül - a rend4rség és a
jogszabály alapján erre feljogosított más hatóság, illetve - a róla vezetett adatokat illet4en - az érintett személy a
naplót, a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartási okmányokat megtekinthesse.
16. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet végz4 személy hatósági jogkörrel
nem rendelkezik, a hatóság eljárását nem akadályozhatja.

(2) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet folytató a Magyar Honvédségre,
rendvédelmi szervre, más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre
alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat.
(3) A személy- és vagyon4r formaruháján fel kell tüntetni a vállalkozás nevét vagy az engedélyezett rövidített
nevét, valamint a személy- és vagyon4r elnevezést. A vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervez4, illetve a
vagyonvédelmi biztonságtechnikai szerel4 esetében - formaruha hiányában - a vállalkozás nevét vagy az
engedélyezett rövidített nevét, valamint a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervez4, illetve vagyonvédelmi
biztonságtechnikai szerel4 elnevezést a kit3z4n kell megjeleníteni.
17. § (1) A vállalkozás a nyilvántartáson történ4 átvezetés céljából köteles a nyilvántartási adatokban
bekövetkezett változást - ideértve a vállalkozás javára tevékenyked4 természetes személyekre vonatkozó és e
személyek adataiban bekövetkezett változásokat is - a tárgyhót követ4 hónap ötödik napjáig a m3ködési engedély
kiadására illetékes rend4rkapitányságnak bejelenteni.
(2) A szolgáltatott adatoknak - a (2) bekezdés szerint szolgáltatott adatokon túl - tartalmazniuk kell a vállalkozás
javára tevékenyked4 természetes személy
a) nevét;
b) lakcímét (vállalkozó esetén a székhelyét, ennek hiányában a telephelyét);
c) igazolványának számát;
d) kamarai tagságának keltét és kamarai tagnyilvántartásának számát;
e) foglalkoztatásának kezd4-, illet4leg zárónapját.
(3) Az igazolvánnyal rendelkez4 személy az igazolvány adataiban, kiadásának feltételeiben bekövetkezett
változást a változástól számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a rend4rség az igazolvány kiadására jogosult
szervének.
II. Fejezet
A VÁLLALKOZÁS ÁLTAL FOGLALKOZTATOTT EGYÉNI
VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
18. § (1) Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenység vagy magánnyomozás folytatásával megbízott vállalkozás
(a továbbiakban: f4vállalkozó) e tevékenységet egyéni vállalkozó (a továbbiakban: alvállalkozó) megbízása útján
kívánja ellátni, a szerz4désben vállalt kötelezettségeit e fejezetben foglaltak szerint teljesítheti.
(2) A f4vállalkozó és a tevékenységet ténylegesen gyakorló alvállalkozó között megkötött, a személyvédelemr4l, a
vagyonvédelemr4l, illetve a magánnyomozásról szóló szerz4désben (a továbbiakban: szerz4dés)
a) rögzíteni kell a f4vállalkozó által foglalkoztatni kívánt alvállalkozó nevét, székhelyét, illetve az alvállalkozót
tevékenysége végzésére jogosító m3ködési engedély, valamint igazolvány adatait (az engedély, az igazolvány
számát, keltét, a kiállító hatóság nevét, címét, a kamarai nyilvántartási azonosítási számát);
b) rendelkezni kell a f4vállalkozó utasításadási jogáról, e jogosultságának tartalmáról, kereteir4l és az utasításadás
korlátairól.
19. § (1) Személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ténylegesen ellátó természetes személy ilyen szolgáltatást -
egybefügg4en - legfeljebb 24 óra id4tartamban nyújthat.
(2) Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellátásával megbízott f4vállalkozó az általa e tevékenység
tényleges ellátása érdekében foglalkoztatott alvállalkozót harminc nap id4tartamot meghaladó, folyamatosan
elvégzend4 munka végrehajtásával bízza meg, köteles az alvállalkozó számára huszonnégy órai egybefügg4
szolgáltatási id4 után legalább huszonnégy óra, naptári hetenként pedig negyvennyolc óra egybefügg4 pihen4id4t
biztosítani.
20. § (1) Ha a f4vállalkozó az alvállalkozót harminc nap id4tartamot meghaladó, folyamatosan elvégzend4
személy- és vagyonvédelmi tevékenység, illetve magánnyomozás végrehajtásával bízza meg, úgy az alvállalkozót -
feltéve hogy a keres4képtelen betegség tényét és a betegség id4tartamát háziorvos igazolja - évi tizenkét nyolcórás
munkanapnak megfelel4, összesen kilencvenhat munkaóra fizetett egészségügyi szabadság illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerint járó egészségügyi szabadság id4tartamára a szerz4désben megállapított alapóradíjat a
f4vállalkozó fizeti.
(3) Az alvállalkozó köteles biztosítani, hogy naplójában a f4vállalkozó ellen4rizze a harminc napot meghaladó,
folyamatosan elvégzend4 munkával kapcsolatos szerz4dés adatait, és bejegyezhesse a részére biztosított fizetett
egészségügyi szabadság kezdetének és befejezésének dátumát, a kifizetett óraszámot, valamint az igazolást kiállító
háziorvos nevét és pecsétszámát.

21. § (1) A f4vállalkozó az általa folyamatosan foglalkoztatott alvállalkozó javára köteles balesetbiztosítást kötni.
A kötelez4 felel4sségbiztosítási szerz4dést azonban mind a f4vállalkozó, mind az alvállalkozó köteles a maga javára
megkötni. Az alvállalkozó ez utóbbi kötelezettsége alól akkor mentesülhet, ha a f4vállalkozó által megkötött
felel4sségbiztosítási szerz4dés rá is kiterjed.
(2) Az e fejezetben írt szabályokat kell alkalmazni a f4vállalkozó és az alvállalkozó között e fejezet
rendelkezéseinek hatálybalépését megel4z4en létesült és a fejezet rendelkezéseinek hatálybalépésekor még fennálló
jogviszonyt érint4en is.
III. Fejezet
A TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSÁNAK SZABÁLYAI
22. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet folytató személyt foglalkozási
(hivatásbeli) titoktartási kötelezettség terheli a személy és vagyon4ri, illetve magánnyomozói m3ködése alatt és az
annak megsz3nését követ4 id4szakban is minden olyan tényt, adatot illet4en, amelyr4l a szerz4dés teljesítése során
szerzett tudomást.
(2) Törvény, valamint - saját adatait érint4en - a megbízó és az érintett a titoktartási kötelezettség alól felmentést
adhat.
(3) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet folytató a harmadik személyr4l a
szerz4dés teljesítése során e törvény alapján jogszer3en tudomására jutott, a szerz4dés szerinti ügyben érintett
személyes adatokról csak a megbízót tájékoztathatja, kivéve, ha - figyelemmel az (1) bekezdés szerinti titoktartási
kötelezettségre - bírósági vagy más hatósági eljárásban tanúként hallgatják meg.
23. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói feladatokat ellátó személy a szerz4dés teljesítése
során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat a szerz4dés szerint csak olyan felhasználási célból kezelhet,
amely törvényben védett érdek biztosítására szolgál, illetve csak olyan módon kezelhet, amely e célok
megvalósításához elengedhetetlenül szükséges mérték3 és az információs önrendelkezési jog e cél elérésével arányos
korlátozásával jár.
(2) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói feladatokat ellátó a szerz4dés teljesítése során
tudomására jutott és rögzített személyes adatokat - a 31. § (2) és (4) bekezdéseiben, valamint a 32. § (3)
bekezdésében szabályozott kivételekkel -
a) a szerz4dés szerinti felhasználási cél teljesülésekor azonnal,
b) ha az adat a szerz4désben foglaltak teljesítéséhez már nem szükséges vagy arra alkalmatlan, haladéktalanul,
c) legkés4bb a szerz4dés megsz3nésekor
köteles megsemmisíteni.
(3) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató köteles haladéktalanul törölni
mindazon személy általa megismert és rögzített adatait, akik a szerz4dés szerinti ügyben nem érintettek.
24. § (1) Több megbízó érdekében a vállalkozás csak akkor járhat el, ha azok érdekei nem ellentétesek. Olyan
megbízást, amely a korábbi megbízó érdekeit sértheti, csak akkor teljesíthet, ha a korábbi szerz4dés megsz3nését4l
számított három év már eltelt.
(2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató, illetve a magánnyomozó a tevékenysége végzésekor az
igazolványt és a kamarai tagsági igazolványt köteles magánál tartani és a hatósági ellen4rzéskor azokat bemutatni.
(3) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató személy, illetve a magánnyomozó az intézkedéssel
érintett személy kérésére köteles a tevékenységére vonatkozó felhatalmazást hitelt érdeml4en igazolni.
25. § (1) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végz4 személy e törvényben meghatározott jogosultságait a
jogos önhatalom keretei között vagy az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolja.
(2) Az e fejezetben meghatározott jogosultságok gyakorlása során az adott cél elérésére alkalmas eszközök közül a
személyi szabadság, illetve a személyiségi jogok legkisebb korlátozásával járó eszközt kell választani.
26. § (1) A vagyon4rzési feladatokat ellátó személy- és vagyon4r a megbízó közterületnek nem min4sül4
létesítményének 4rzése során jogosult:
a) a területre belép4 vagy az ott tartózkodó személyt kiléte igazolására, a belépés, illet4leg a tartózkodás céljának
közlésére, jogosultságának igazolására felhívni, ennek megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága
esetén - a megbízó eltér4 rendelkezésének hiányában - az érintett belépését, ott-tartózkodását megtiltani, és távozásra
felszólítani;
b) a területre belép4 vagy onnan kilép4 személyt csomag, illetve menet-, szállítási okmány bemutatására felhívni;

c) a területen tartózkodó vagy onnan kilép4 személyt - a 28. § rendelkezései szerint - csomagja tartalmának,
járm3vének, valamint a szállítmánynak bemutatására felhívni;
d) a jogsért4 személyt magatartása abbahagyására felhívni;
e) vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszert alkalmazni;
f) a területre belép4k ellen4rzésére fegyver-, illetve robbanóanyag-kutató m3szert alkalmazni és a közbiztonságra
különösen veszélyes eszközök bevitelét megtiltani.
(2) A vagyon4r a szerz4désben megjelölt ingóságot - a szerz4dés keretei között - az 4rzött területen
(létesítményen) kívül is védheti, ennek során az (1) bekezdésben meghatározott jogok illetik meg, kivéve, hogy
elektronikus megfigyel4rendszert közterületen ilyenkor sem alkalmazhat.
(3) A rendezvény biztosítását végz4 személy- és vagyon4r az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jogosult:
a) zárt területen vagy helyen tartott rendezvényre belép4 személyt - a rend4rség, illetve a rendezésért felel4s
személy intézkedése alapján, ha a szerz4désb4l fakadó kötelezettségeit érvényesíteni más módon nem tudja -
különösen a testi sérülés okozására alkalmas tárgyak bevitelének megakadályozása érdekében csomagja tartalmának
bemutatására felszólítani, rajta és csomagján kizárólag fémtárgyak kimutatására alkalmas eszközt alkalmazni, ennek
visszautasítása esetén a rendezvényen való részvételét megtiltani;
b) a rendezvény megtartását akadályozó vagy zavaró, annak biztonságát veszélyeztet4, illetve az ott jogellenesen
tartózkodó személyt kilétének igazolására felszólítani, a rendezvényen való részvételét megtiltani, távozásra
felszólítani, amennyiben az érintett személy ennek nem tesz eleget, és az élet- és vagyonbiztonság érdekében
szükséges, a rendezvényr4l kivezetni.
(4) Pénz- és érték4rzést, értékszállítást, szállítmány kísérését, valamint szállítást végz4 személy- és vagyon4r
jogosult a szállítást jogtalanul akadályozó, illetve az 4rzött vagy szállított érték biztonságát veszélyeztet4 személyt
kilétének igazolására, a tevékenységét akadályozó, veszélyeztet4 magatartásának abbahagyására felhívni.
27. § (1) A személy- és vagyon4r tevékenysége gyakorlása során - e törvényben meghatározott feltételek
fennállása esetén - jogosult az intézkedésében érintett személyt felhívni kilétének igazolására. Ha az általa erre
felkért személy önként és hitelt érdeml4en nem igazolja kilétét, a személyazonosság megállapítására - indokolt
esetben - igazoltatásra jogosult hatósági személyt kérhet fel.
(2) A személy- és vagyon4r jogosult a b3ncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény
abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövet4t elfogni és a birtokában lév4,
b3ncselekményb4l származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni.
Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre
nincs módja, e szervet nyomban értesíteni. Így kell eljárni a tetten ért személyt4l elvett dolgokat illet4en is.
(3) A személy- és vagyon4r arányos mérv3 kényszerít4 testi er4 alkalmazásával
a) a védett személy biztonságát fenyeget4 támadást elháríthatja;
b) a védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a jogosulatlanul bent
tartózkodót onnan eltávolíthatja;
c) a rendezvényt zavaró vagy annak biztonságát veszélyeztet4 személyt a rendezvényr4l eltávolíthatja;
d) a pénz- és értékszállítást jogtalanul akadályozó személyt eltávolíthatja, illetve a szállítmány biztonságát
fenyeget4 támadást elháríthatja.
(4) A személy- és vagyon4r a feladata ellátása során vegyi eszközt (gázsprayt), gumibotot, 4rkutyát, valamint - az
erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - l4fegyvert, gáz- és riasztófegyvert tarthat magánál és azokat csak
jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja.
(5) Közterületen 4rkutyát igénybe vev4 személy- és vagyon4ri tevékenység csak a rendészetért felel4s miniszter
rendeletében meghatározott feltételeknek eleget tev4, engedéllyel rendelkez4 kutyavezet4-képz4 iskolák által
min4sített (vizsgáztatott) kutyával látható el.
28. § (1) A vagyon4rzési feladatot ellátó személy a csomag tartalmának, járm3 és szállítmány bemutatására a
szerz4désb4l fakadó kötelezettségei érvényesítése céljából, a tervezett intézkedése okának és céljának közlése mellett
akkor hívhat fel, ha
a) megalapozottan feltehet4, hogy az érintett b3ncselekményb4l vagy szabálysértésb4l származó olyan dolgot tart
magánál, amelynek 4rzése a vagyon4rnek szerz4désb4l fakadó kötelezettsége;
b) e dolgot a felszólítás ellenére sem adja át; és
c) az intézkedés a jogsért4 cselekmény megel4zése, megszakítása érdekében szükséges.
(2) A közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyon4rzési feladatot ellátó személy - jól
látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását el4segít4 módon -
köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni
a) a 26. § (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekr4l, azok lehet4ségér4l;
b) a területre bevinni tilos tárgyakról, azok jellegér4l;

c) arról a tényr4l, hogy az adott területen elektronikus megfigyel4rendszert alkalmaznak (térfigyelés);
d) az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített,
személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a
felvétel tárolásának helyér4l, a tárolás id4tartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltet4) személyér4l, az adatok
megismerésére jogosult személyek körér4l, továbbá a személyes adatok védelmér4l és a közérdek3 adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek (a továbbiakban: Avtv.) az érintettek jogaira és érvényesítésük
rendjére vonatkozó rendelkezéseir4l;
e) a vagyon4rzési feladatokat ellátó személy intézkedései által okozott jogsérelem esetén igénybe vehet4
eljárásokról.
29. § (1) A 26-28. §-okban szabályozott intézkedések végrehajtása során a vagyon4rzési feladatot ellátó
személynek biztosítania kell, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és
magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.
(2) Ha a megbízó meghatározott dolgoknak a közterületnek nem min4sül4 létesítményébe, területére, illetve zárt
területen vagy helyen tartott rendezvényére való bevitelét megtiltja, biztosítani kell ezen dolgok biztonságos és
harmadik személyt4l elzárt tárolását.
30. § (1) A vagyon4rzési feladatokat ellátó személy az elektronikus megfigyel4rendszer m3ködése útján kép-,
hang-, valamint kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerz4dés keretei között, a szerz4désb4l fakadó
kötelezettségei teljesítése céljából, az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve e törvényben
meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során vagyon4rzési
feladatokat ellátó személy adatkezel4nek min4sül.
(2) A vagyon4rzési feladatokat ellátó személy elektronikus megfigyel4rendszert kizárólag magánterületen, illetve
a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat, ha ehhez a természetes személy kifejezetten
hozzájárul. A hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható. Ráutaló magatartás különösen, ha az ott tartózkodó
természetes személy a magánterület közönség számára nyilvános részén a 28. § (2) bekezdésében foglaltaknak
megfelel4en elhelyezett ismertetés ellenére a területre bemegy, kivéve, ha a körülményekb4l egyértelm3en más
következik.
(3) Nem alkalmazható elektronikus megfigyel4rendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot
sértheti, így különösen öltöz4ben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény
lakóhelyiségében.
(4) A vagyon4rzési feladatokat ellátó személy a távfelügyeleti rendszer, adat- és informatikai védelemre irányuló
biztonságtechnikai rendszer m3ködése körében adatot a kötelezettségeit meghatározó szerz4dés keretei között, a
szerz4désb4l fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett,
illetve e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával rögzíthet, illetve használhat fel. Ezen adatok
kezelésére egyebekben a 31. §-ban foglaltak irányadók. E tevékenysége során vagyon4rzési feladatokat ellátó
személy adatkezel4nek min4sül.
31. § (1) Az elektronikus megfigyel4rendszernek kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést is lehet4vé tev4 formája
az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok 4rzése, az üzleti, bank- és
értékpapírtitok védelme, valamint vagyonvédelem érdekében alkalmazható, ha a megbízás teljesítése során fennálló
körülmények valószín3sítik, hogy a jogsértések észlelése, az elkövet4 tettenérése, illetve e jogsért4 cselekmények
megel4zése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhet4 el, továbbá e technikai eszközök alkalmazása
elengedhetetlenül szükséges mérték3, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár.
(2) A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítést4l számított
három munkanap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.
(3) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítést4l számított
harminc nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, ha a rögzítésre
a) nyilvános rendezvényen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme,
b) nyilvános rendezvényen, közforgalmú közlekedési eszköz állomásán, megállóhelyén (pl. vasútállomáson,
repül4téren, metrómegállóban) terrorcselekmény és közveszélyokozás megel4zése,
c) a Büntet4 Törvénykönyvr4l szóló törvény szerint legalább jelent4s érték3 pénz, értékpapír, nemesfém, drágak4
biztonságos tárolása, kezelése, szállítása
érdekében kerül sor.
(4) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítést4l számított
hatvan nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, ha a rögzítés célja
a) a pénzügyi szolgáltatást, kiegészít4 pénzügyi szolgáltatást,
b) jelzálog-hitelintézeti tevékenységet,
c) befektetési szolgáltatási, t4zsdei tevékenységet,

d) értékpapírok letéti 4rzését, értékpapír letétkezelését,
e) elszámolóházi tevékenységet,
f) biztosítási, biztosításközvetít4i, biztosítási szaktanácsadási tevékenységet,
g) postai pénzforgalmi közvetít4i tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalványfelvételt
és kézbesítést
folytatóknak a feladataik ellátásához szükséges, közönség számára nyilvános magánterületének védelme.
(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti felhasználásnak az min4sül, ha a rögzített kép-, hang-, vagy kép- és hangfelvételt,
valamint más személyes adatot bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználják.
(6) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adatának
rögzítése érinti, a (2), a (3), illetve a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelel4en a kép-, hang-, valamint kép- és
hangfelvétel, illetve más személyes adat rögzítését4l számított három munkanapon, harminc, illetve hatvan napon
belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezel4je ne semmisítse meg, illetve
ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint
más személyes adatot a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre
attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mell4zését kérték, nem kerül sor, a rögzített kép-, hang-,
valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, kivéve, ha a
(3) vagy a (4) bekezdésben foglalt határid4 még nem járt le.
(7) A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot csak az a személy- és
vagyonvédelmi tevékenységet végz4 személy jogosult megismerni, akinek ez a szerz4désb4l fakadó kötelezettségei
érvényesítéséhez szükséges, és a jogsért4 cselekmény megel4zése vagy megszakítása érdekében mell4zhetetlen. A
rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint személyes adatot kezel4, vagy egyéb okból annak
megismerésére jogosult személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végz4 személy nevét, az adatok megismerésének
okát és idejét jegyz4könyvben kell rögzíteni.
32. § (1) Elektronikus beléptet4 rendszer az erre vonatkozó megbízási szerz4dés alapján akkor alkalmazható, ha a
védett területre jogszabály vagy a terület használatára jogosult rendelkezése szerint csak arra jogosultak léphetnek
be, illet4leg tartózkodhatnak ott. Az elektronikus beléptet4 rendszer m3ködtetéséhez felhasznált személyes adatok
kezelése során biztosítani kell az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesülését, valamint tájékoztatást kell
elhelyezni az adatkezel4 személyér4l és az adatok kezelésének módjáról.
(2) A belépésre jogosultaknak az elektronikus beléptet4 rendszer m3ködtetéséhez kezelt azonosító adatait (nevét
és lakcímét)
a) rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megsz3nésekor haladéktalanul,
b) alkalmi belépés esetén a távozástól számított huszonnégy óra elteltével
meg kell semmisíteni.
(3) Az elektronikus beléptet4 rendszer m3ködtetése során keletkezett adatokat (pl. a belépés id4pontja)
a) rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megsz3nésekor, de legkés4bb az adat keletkezését4l
számított hat hónap elteltével,
b) alkalmi belépés esetén a távozástól számított huszonnégy óra elteltével
meg kell semmisíteni.
(4) A belépési adatbázis adatai csak a megbízó részére, illet4leg b3ncselekmény vagy szabálysértés gyanújának
észlelése esetén, illet4leg megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak, illet4leg a szabálysértési hatóságnak adhatók
át.
(5) A távfelügyeleti rendszer és az adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszer m3ködése
körében rögzített adatok felhasználása és kezelése során a 30. § (1) bekezdésében, valamint a 31. § (2) bekezdésében
foglaltak szerint kell eljárni.
33. § (1) Mechanikai vagyonvédelmi, illetve vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszert kizárólag a kamara által
kidolgozott szakmai követelményeknek megfelel4, a kamara által kiadott tervez4i névjegyzéken szerepl4 személy
tervezhet.
(2) A vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer telepítésére, szerelésére irányuló hálózatépítéssel összefügg4
segédmunka igazolvány és kamarai tagság hiányában is végezhet4. A hálózatépítés helyén a munkát irányító,
igazolvánnyal rendelkez4 személynek jelen kell lennie.
A magánnyomozóra vonatkozó szabályok
34. § A magánnyomozó a szerz4dés teljesítése érdekében
a) adatot gy3jthet, felvilágosítást kérhet;

b) az igazolvány bemutatását követ4en - külön jogszabályokban foglaltak szerint - az ingatlan-nyilvántartásban, az
egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkez4 vállalkozók központi nyilvántartásában és a cégnyilvántartásban
nyilvántartott adatokról kivonatot, másolatot készíthet, ha arra a megbízó kifejezetten felhatalmazta. A megbízó
felhatalmazása alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából és a közúti közlekedési
nyilvántartásból adatszolgáltatást kérhet, ha erre a személyes eljárása esetén a megbízó is jogosult, feltéve, hogy
annak szolgáltatását az érintett nem tiltotta meg vagy nem kifogásolta, vagy az államtitokról és a szolgálati titokról
szóló törvény másként nem rendelkezik;
c) kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerz4dés keretei között, az Avtv. adatvédelmi és
személyiségi jogokra vonatkozó szabályai betartásával készíthet, illetve használhat fel;
d) a más részére szóló zárt küldemény tartalmát csak a címzett vagy a feladó el4zetes hozzájárulásával
ellen4rizheti.
35. § A magánnyomozás nem irányulhat
a) diplomáciai, konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá es4 nemzetközi szervezetek, valamint azok tagjai
tevékenységére;
b) a hivatalos személy (Btk. 137. § 1. pont) és a külföldi hivatalos személy (Btk. 137. § 3. pont) jogszabályban
meghatározott hivatalos tevékenységére;
c) természetes személyek személyes és különleges adataira, kivéve, ha a személyes adatok törvény alapján a
megbízó számára hozzáférhet4ek, illetve, ha az adatgy3jtéssel érintett ehhez - különleges adatai tekintetében -
írásban hozzájárul.
IV. Fejezet
A SZEMÉLY-, VAGYONVÉDELMI ÉS MAGÁNNYOMOZÓI SZAKMAI
KAMARA
36. § (1) A kamara a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység folytatására jogosult
természetes személyek önkormányzattal rendelkez4, közfeladatot és általános szakmai érdek-képviseleti feladatokat
ellátó köztestülete, amely - a közhasznú szervezetekr4l szóló törvényben írt feltételek szerint - kiemelked4en
közhasznú szervezetté min4síthet4.
(2) A kamara a feladatait
a) a megyékben és a f4városban m3köd4 területi szervezetei (a továbbiakban együtt: területi szervezet), valamint
b) országos szervezete
útján látja el.
(3) Területi szervezetet több megye közösen is létrehozhat. Ez esetben az érintett megyékben külön megyei
szervezetek nem hozhatók létre.
(4) A kamara területi szervezetei, valamint országos szervezete jogi személyek.
(5) Az országos szervezet székhelye Budapest. Az országos szervezet jogosult a Magyar Köztársaság címerének
használatára. A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére.
37. § (1) A kamara tagjai önkormányzati jogaikat e törvénynek és a kamara alapszabályának megfelel4en
gyakorolják.
(2) A kamara alapszabályában meg kell határozni
a) a kamara nevét és székhelyét;
b) a kamara szervezetére és m3ködésére vonatkozó szabályokat;
c) a testületi szervek, valamint a tisztségvisel4k feladat- és hatáskörére, választásuk módjára, megbízatásuk
id4tartamára vonatkozó szabályokat;
d) a kamara gazdálkodására vonatkozó alapvet4 szabályokat;
e) mindazt, amiben e törvény az alapszabály rendelkezését írja el4.
A kamara feladatai
38. § (1) A kamara
a) a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel összefügg4 ügyekben képviseli és
védi a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, testületeinek és tagjainak

általános szakmai érdekeit, illetve a hivatásukból ered4, e törvényben biztosított jogaikat, továbbá el4segíti, hogy a
tevékenység végzése a hatályos jogszabályok, valamint a kamara által megalkotott etikai szabályok alapján történjen;
b) megalkotja a kamara alapszabályát, kidolgozza a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói
tevékenység gyakorlásának szakmai irányelveit, ajánlásokat dolgoz ki a szolgáltatások teljesítésének szakmai
követelményeire;
c) véleményt nyilvánít a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet érint4
jogszabályokról, kezdeményezi jogszabályok kiadását;
d) kidolgozza a szakképzés és a szakmai továbbképzés követelményszintjeit, a szakmai min4sít4 rendszert,
közrem3ködik a szakképzésben és a vizsgáztatásban;
e) megalkotja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység etikai szabályait;
f) etikai eljárást folytat le az etikai szabályokat megszeg4 tagokkal szemben;
g) a kamara természetes személy tagjairól névjegyzéket, a vállalkozásokról nyilvántartást vezet, és ezekr4l
statisztikai adatokat szolgáltat;
h) tagjai, valamint az általa nyilvántartott vállalkozások tevékenységéhez kapcsolódó konferenciákat, kiállításokat,
vásárokat és más rendezvényeket szervez, önkormányzati szabályzatának megfelel4en min4síti és felügyeli tagjai
vásári, kiállítási megjelenését, tevékenységét;
i) hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkat gy3jt és ezekr4l tájékoztatást ad tagjainak, az általa
nyilvántartott vállalkozásoknak, illetve tagjai és a nyilvántartott vállalkozások érdekében más személyeknek;
j) kapcsolatot tart az illetékes gazdasági kamarákkal, továbbá a hasonló jelleg3 hazai és külföldi szakmai
kamarákkal és szövetségekkel;
k) kezdeményezi szabványok kiadását;
l) kiadja a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervez4i engedélyt, évenként közzéteszi a tervez4i névjegyzéket,
ellen4rzi az általa kiadott tervez4i engedélyekben foglaltak és a szakmai el4írások betartását;
m) tagjai támogatására - a kamara önkormányzati szabályzataiban meghatározott szabályok szerint - segélyalapot
hoz létre és használ fel;
n) választott bíróságot m3ködtet, mediációs szolgáltatást nyújt;
o) meghatározza a vagyonvédelmi biztonságtechnikai és mechanikai rendszer telepítése során szükséges, ahhoz
kapcsolódó segédmunka és más, kisegít4 jelleg3 tevékenység azon formáit, amelyek m3ködési engedély és kamarai
tagság hiányában is végezhet4k.
(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti névjegyzékben fel kell tüntetni a kamarai tag nevét, születési helyét és
idejét, anyja nevét, személyazonosító igazolványa számát, lakcímét, levelezési címét, ideiglenes lakcímét, kamarai
nyilvántartási számát, kamarai tagságának keltét, a rend4rség által kiállított igazolvány számát, a kiadás id4pontját és
a kiállító rend4rkapitányságot.
(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti nyilvántartásban fel kell tüntetni a vállalkozást képvisel4 természetes
személy nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, levelezési címét, személyazonosító igazolványa
számát, a vállalkozás nevét, rövidített nevét, székhelyét, ennek hiányában a telephelyét, kamarai nyilvántartási
számát, a vállalkozás m3ködési engedélyének számát, az engedély kiadásának id4pontját és az engedélyt kiállító
rend4rkapitányságot.
A kamarai tagsági viszony
39. § (1) Az igazolvánnyal rendelkez4 személyek a tagfelvételükr4l szóló kamarai határozat keltének napjától a
lakóhelyük szerint illetékes területi szervezetnek a tagjai.
(2) A kamarában minden természetes személy - igazolványai számától függetlenül - csak egy tagsággal
rendelkezhet.
(3) A több igazolvánnyal rendelkez4 természetes személy az igazolványa bemutatásakor nyilatkozik arról, hogy
melyik igazolványa alapján kívánja a kamarai tagsággal járó jogait gyakorolni, illetve kötelességeit teljesíteni. Ez a
nyilatkozat a kamara alapszabályában meghatározott id4szakonként megváltoztatható.
(4) A kamara tagja a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát a kamara alapszabályában meghatározott id4szak eltelte
el4tt is megváltoztathatja, ha a tagságának fennállása alatt új tevékenység végzésére jogosító igazolványt szerez vagy
a korábbi nyilatkozatában megjelölt tevékenységét bármely okból megszünteti, illetve szünetelteti, de más
igazolványa valamely, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosult marad.
(5) A többes tagság elkerülésének, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételének részletes
szabályait az e törvényben írtak figyelembevételével a kamara alapszabálya határozza meg.

40. § (1) A kamarának az a tagja, aki az e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységét szünetelteti -
igazolványának a rend4rség részére történ4 egyidej3 visszaadása mellett - írásban kérheti kamarai tagságának
szüneteltetését.
(2) A kamarai tagság szüneteltetésének id4tartama legfeljebb két év lehet, amely a tag kérelmére kétévenként
meghosszabbítható.
41. § (1) A kamarai tagság szünetel a természetes személy valamennyi igazolványának bevonása esetén.
(2) A kamarai tagság szünetelése annak indokoltsága fennállásáig tart, amely a két évet is meghaladhatja.
42. § (1) A kamarai tagság felfüggesztése, szüneteltetése, illet4leg szünetelése alatt a tag a tagsági viszonyból
ered4 jogokat nem gyakorolhatja és a tagsággal járó kötelezettségek nem terhelik, továbbá személy- és
vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet nem folytathat.
(2) A kamarai tagság szüneteltetésének, illetve szünetelésének részletes szabályait a kamara alapszabálya
határozza meg.
43. § A kamarai tagság megsz3nik, ha
a) a kamara tagja meghal;
b) a rend4rség a kamara tagjának valamennyi igazolványát visszavonja;
c) a kamara tagja valamennyi igazolványának visszaadása mellett a kamarai tagságáról lemond;
d) a kamara a tagját etikai eljárás lefolytatása során kizárja;
e) a kamarai tagság szüneteltetésének id4tartama a két évet elérte és a tag - felszólítás ellenére - nem intézkedett
kamarai tagságának folytatásáról vagy megszüntetésér4l;
f) a kamara tagja tagdíjfizetési kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére nem teljesítette, és ezért a kamara
tagnyilvántartásából törölte, és err4l a tagot értesítette.
A kamara tagjának jogai és kötelességei
44. § (1) A kamara tagjának joga van arra, hogy
a) szavazati joggal részt vegyen a területi szervezet küldöttválasztó gy3lésén, illet4leg közgy3lésén;
b) részt vegyen a területi szervezet küldötteinek megválasztásában, továbbá arra, hogy - feltéve, ha e törvény
eltér4en nem rendelkezik - tisztségvisel4nek vagy küldöttnek megválasszák;
c) igénybe vegye a kamara szolgáltatásait;
d) a kamara tisztségvisel4it4l a kamara m3ködésér4l érdemi felvilágosítást kérjen;
e) az alapszabályt sért4 határozat felülvizsgálatát kezdeményezze a felügyel4bizottságnál.
(2) A kamara tagjának kötelessége, hogy
a) megtartsa a kamara alapszabályában foglalt rendelkezéseket;
b) megfizesse a kamarai tagdíjat;
c) az el4írt továbbképzéseken részt vegyen, a szükséges vizsgákat letegye;
d) tevékenysége során a szakmai irányelveknek, valamint az etikai szabályoknak megfelel4en járjon el.
A vállalkozások nyilvántartása; a vállalkozás jogai és kötelezettségei
45. § (1) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet vagy magánnyomozást folytatni kívánó vállalkozást a
kamara nyilvántartásba veszi és arról igazolást ad a vállalkozás számára.
(2) A vállalkozás köteles a kamara alapszabályában megállapított nyilvántartási díjat fizetni.
(3) A vállalkozás jogosult
a) tanácskozási, illetve javaslat- és indítványtételi joggal részt venni a kamara döntéseinek meghozatalában;
b) a kamara által szervezett konferenciákon, kiállításokon, vásárokon és más rendezvényeken részt venni;
c) a kamara által ismert hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkról tájékoztatást kérni;
d) az alapszabályt sért4 határozat felülvizsgálatát kezdeményezni a felügyel4bizottságnál.
(4) Az a vállalkozás, amely az e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységét szünetelteti - engedélyének
a rend4rség részére történ4 egyidej3 visszaadása mellett - írásban kérheti, hogy a kamarai nyilvántartásból
ideiglenesen töröljék. Erre az esetre a kamarai tagság szüneteltetésének szabályai irányadók.
(5) A m3ködési engedély bevonásának id4tartama alatt a vállalkozás a (3) bekezdésben foglalt jogait nem
gyakorolhatja, és nyilvántartásidíj-fizetési kötelezettség nem terheli.
(6) A kamara a vállalkozást a nyilvántartásból törli és err4l a vállalkozást értesíti, ha
a) a nyilvántartási díjat az írásbeli figyelmeztetés ellenére sem fizeti meg;

b) a tevékenység végzésére való jogosultsága az e törvényben meghatározott okból megsz3nt, kivéve, ha a
vállalkozás m3ködési engedélyét bevonták és a (4) bekezdésben foglalt esetet.
A kamara szervezete és m3ködése
46. § (1) Az országos szervezet a küldöttgy3lésb4l, az elnökségb4l, a felügyel4bizottságból, valamint az etikai
bizottságból áll.
(2) A kamara legf4bb képviseleti szerve a területi szervezetek küldötteib4l álló országos küldöttgy3lés.
(3) A küldöttek számát az alapszabály határozza meg.
(4) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül az alapszabályban meghatározott más szerv is létrehozható.
47. § (1) Nem választható küldötté, illetve a kamarában tisztséget nem viselhet a köztisztvisel4, valamint a 3. § (2)
bekezdésében megjelölt más személy.
(2) A kamarában nem választott tisztséget nem tölthet be az a személy, aki tagja valamely személy- és
vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató vállalkozásnak, vagy ilyen tevékenységet egyéni
vállalkozóként folytat.
(3) Választott tisztséget csak az tölthet be, aki a választás el4tt a tagság számára nyilvánossá teszi, hogy mely
személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató vállalkozásnak tagja, vezet4
tisztségvisel4je vagy folytat-e ilyen tevékenységet egyéni vállalkozóként.
48. § (1) Választásra a kamara tagja jogosult.
(2) A területi szervezet megválasztott elnöke küldöttként vesz részt az országos küldöttgy3lésen.
(3) Az országos szervezetben elnöknek, alelnöknek, elnökségi tagnak és az e törvény szerint megválasztandó
bizottság elnökének csak országos küldött választható.
(4) A területi szervezetben elnöknek, alelnöknek, elnökségi tagnak és az e törvény szerint megválasztandó
bizottság elnökének csak területi küldött választható.
49. § (1) A felügyel4bizottság, az etikai bizottságok és a pénzügyi ellen4rz4 bizottságok tagjainak azok a kamarai
tagok választhatók, akik országos, illetve területi küldöttnek is megválaszthatók. A felügyel4bizottság, az etikai és a
pénzügyi ellen4rz4 bizottságok tagjai megbízatásuk ideje alatt más tisztségeket nem tölthetnek be.
(2) Tisztségvisel4 egyszerre legfeljebb egy országos és egy területi tisztséget tölthet be.
50. § (1) Az országos küldöttgy3lés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a kamara alapszabályának, etikai szabályzatának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása és
módosítása;
b) a kamara éves költségvetésének meghatározása és az éves beszámoló (mérleg) elfogadásáról való döntés;
c) titkos szavazással a kamara elnökének (alelnökének vagy alelnökeinek), az elnökség, az etikai és a
felügyel4bizottság tagjainak (a továbbiakban együtt: tisztségvisel4k) továbbá más, az alapszabály alapján titkos
szavazással létrehozható bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása;
d) a tagdíjfizetés elveinek, a kamarai tagsági díj, továbbá a vállalkozás által fizetend4 nyilvántartási díj
mértékének megállapítása az alapszabályban meghatározott módon és keretek között;
e) a területi szervezetek tagjai által fizetett tagsági díjból és a nyilvántartási díjból az országos szervezetnek járó
rész meghatározása.
(2) Az országos küldöttgy3lést az elnök évenként legalább egy alkalommal, továbbá akkor köteles összehívni, ha a
küldöttek legalább egyötöde vagy a felügyel4bizottság - az ok és cél megjelölésével - írásban kéri.
(3) Az alapszabály az országos küldöttgy3lés összehívásának más eseteit is el4írhatja, illetve az elnökön kívül más
személyt is feljogosíthat annak összehívására.
(4) Az országos küldöttgy3lés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van. A
határozatképtelenség miatt megismételt küldöttgy3lés az eredeti napirendben szerepl4 ügyekben akkor
határozatképes, ha azon a küldöttek több mint egynegyede jelen van.
(5) Az országos küldöttgy3lés határozatait a jelen lév4 küldöttek szavazattöbbségével hozza. Az alapszabály
elfogadásához vagy módosításához, a kamara éves költségvetésének meghatározásához, az éves beszámoló (mérleg)
elfogadásához a jelen lév4 küldöttek kétharmados szavazattöbbségével meghozott határozata szükséges.
(6) Az országos küldöttgy3lés összehívására, lefolytatására, határozatainak meghozatalára vonatkozó részletes
szabályokat a kamara alapszabálya állapítja meg.
51. § (1) A kamara elnöksége az alapszabályban meghatározott számú tagból álló testületi szerv. Az elnökség
feladata a kamara m3ködésének irányítása a küldöttgy3lések közti id4szakban.
(2) Az elnökség összehívására, m3ködésére, határozatainak meghozatalára vonatkozó szabályokat a kamara
alapszabálya állapítja meg.
52. § (1) A bizottságok testületi szervként, a maguk által összeállított ügyrend szerint m3ködnek.

(2) A bizottság ülései határozatképesek, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van.
(3) A bizottságok évenként kötelesek tevékenységükr4l beszámolni a küldöttgy3lésnek.
53. § (1) A felügyel4bizottság azt vizsgálja, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a
jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és a kamara más önkormányzati szabályzatainak.
(2) A felügyel4bizottság a kamara tisztségvisel4it4l, tagjaitól és ügyintéz4 szervezetét4l minden olyan adatot,
tájékoztatást megkérhet és minden olyan iratot megtekinthet, amely a feladatának ellátásához szükséges. A
felügyel4bizottság tevékenységét a kamara tagjai támogatni kötelesek.
(3) A küldöttgy3lés az elnökség beszámolójáról, a kamara költségvetésér4l (pénzügyi tervér4l) és éves
beszámolójáról csak a felügyel4bizottság véleményének ismeretében dönthet.
(4) Ha a felügyel4bizottság megállapítja, hogy a kamara valamely szervének vagy tisztségvisel4jének
tevékenysége, m3ködése, továbbá az általuk elkészített jelentés, pénzügyi terv, éves beszámoló nem felel meg a
jogszabályoknak, a kamarai alapszabálynak vagy a kamara egyéb önkormányzati szabályzatainak, felhívja az
elnökséget a szükséges intézkedés megtételére.
(5) Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, a felügyel4bizottság kezdeményezi a küldöttgy3lés összehívását.
(6) A felügyel4bizottság tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható.
(7) Nem választható a felügyel4bizottság tagjának:
a) az elnökség tagja;
b) a kamara ügyintéz4 szervezetében dolgozó, a kamarával munkaviszonyban álló személy;
c) az a) vagy b) pontban említett személy közeli hozzátartozója és élettársa.
54. § (1) A kamara tisztségvisel4i a kamara elnöke, alelnökei, az országos elnökség tagjai, a felügyel4-, valamint
az etikai bizottság elnökei és tagjai, akiket az alapszabályban meghatározott módon, id4tartamra és létszámban titkos
szavazással választanak.
(2) A területi szervezet tisztségvisel4i a területi szervezet elnöke, az elnökség tagjai, az etikai és a pénzügyi
ellen4rz4 bizottságok elnökei és tagjai, akiket a területi küldöttgy3lés az alapszabályban meghatározott módon,
id4tartamra és létszámban titkos szavazással választ.
(3) A kamara tisztségvisel4ire vonatkozó részletes szabályokat az alapszabály határozza meg.
A területi szervezet
55. § (1) A területi szervezet illetékességi területén ellátja a jogszabályban és az alapszabályban hatáskörébe utalt
kamarai feladatokat.
(2) A területi szervezet képviseleti, ügyintéz4 szervekkel, továbbá etikai bizottsággal, pénzügyi ellen4rz4
bizottsággal, valamint önálló költségvetéssel rendelkezik.
(3) A területi szervezet képviseleti szerve a tagok által választott küldöttekb4l álló területi küldöttgy3lés.
Amennyiben a tagok száma a kétszáz f4t nem éri el, a küldöttgy3lés feladatait a közgy3lés látja el, a küldöttek jogai
és kötelességei értelemszer3en a tagokra vonatkoznak.
(4) A területi küldöttgy3lés
a) meghatározza a területi szervezet önkormányzati és m3ködési szabályait e törvény és az alapszabály keretei
között;
b) dönt a területi szervezet éves költségvetésér4l és az éves beszámoló (mérleg) elfogadásáról;
c) titkos szavazással megválasztja a területi szervezet elnökét, alelnökét, az elnökség alapszabályban
meghatározott számú tagját, az etikai, a pénzügyi ellen4rz4 és a felvételi bizottság elnökét és tagjait, illetve dönt a
velük szemben benyújtott visszahívási indítványról;
d) megválasztja az országos küldöttgy3lés küldötteit.
(5) A területi küldöttgy3lés összehívására, a határozathozatalra és a választásra az országos küldöttgy3lés
szabályai irányadók.
56. § (1) Az alapszabály a kamarán belül a képviselt szakmáknak megfelel4en tagozatokat hozhat létre.
(2) A tagozatok feladatait és m3ködését az alapszabály határozza meg.
Etikai szabályok
57. § (1) Etikai vétséget követ el az a tag, aki
a) az etikai szabályzat el4írásaival ellentétes magatartást tanúsít;

b) e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet oly módon gyakorolja, amely alkalmas arra, hogy a szakma jó
hírnevét, továbbá munkáltatója vagy az általa folytatott tevékenység végzésére megbízó, illetve harmadik személy
személyhez f3z4d4 jogait sértse.
(2) Az etikai eljárás lefolytatásának nem akadálya, ha ugyanabban az ügyben állami szervek is eljárást folytatnak.
58. § (1) Etikai eljárás indítását bárki kezdeményezheti. Az eljárás megindításáról a kamara elnöke dönt, és err4l
az eljárás alá vont személyt haladéktalanul értesíti.
(2) Az etikai eljárás megindítására csak etikai vétség gyanúja esetén kerülhet sor. Nem indítható etikai eljárás, ha
azt a kamara elnöke az etikai vétség tudomására jutásától számított három hónapon, vagy a cselekmény elkövetését4l
számított egy éven belül nem indította meg.
(3) Az eljárás alá vont személy az eljárás során képvisel4t vehet igénybe, a bizonyítékokat megismerheti,
nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, azokról másolatot kérhet, a tanúkhoz és a szakért4khöz kérdést intézhet,
bizonyítási indítványt terjeszthet el4, az eljárási cselekményeknél jelen lehet.
(4) Az etikai bizottság által kit3zött tárgyalásra az eljárás alá vont személyt meg kell idézni, és egyben tájékoztatni
kell a meg nem jelenés következményeir4l.
(5) Az etikai bizottság tagjaként az eljárásban és a döntéshozatalban nem vehet részt az eljárás alá vont személy
hozzátartozója és aki az eljárásban mint tanú, szakért4 vagy tolmács vesz részt, valamint akit4l az ügy tárgyilagos
megítélése nem várható el.
(6) Az etikai bizottság tagja a kizárási ok fennállását köteles haladéktalanul bejelenteni. Ezt követ4en az eljárásban
nem vehet részt.
(7) A kamara bármely tagja bejelenthet olyan okot, amely az etikai bizottság tagjának elfogulatlanságát kétségessé
teszi. A bejelentés alapján a kizárás kérdésében az etikai bizottság dönt, a bizottság döntéséig a kizárási okkal érintett
személy az eljárásban részt vehet, kivéve a kizárásáról való döntés meghozatalát.
(8) Az etikai bizottság az eljárás során írásbeli, indoklással ellátott határozatot hoz, amelyet a meghozataltól
számított három napon belül az eljárás alá vont személy és a bejelent4 részére megküld, a határozattal érintett más
személy részére pedig kérésére megküldhet.
(9) Az etikai bizottság tagjai eljárásuk során nem utasíthatók és döntéseikkel kapcsolatban nem vonhatók
felel4sségre.
59. § (1) A tag etikai vétsége esetében alkalmazható intézkedések:
a) írásbeli figyelmeztetés;
b) tisztségb4l való visszahívás kezdeményezése;
c) pénzbírság;
d) a tagság 1-6 hónapig terjed4 id4re szóló felfüggesztése;
e) a kamarából való kizárás.
(2) A kamarából kizárt tag a kizárástól számított két éven belül nem létesíthet új kamarai tagsági jogviszonyt.
(3) A kamara tagjával szemben legfeljebb a kötelez4 legkisebb munkabér (minimálbér) összegének ötszöröséig
terjed4 pénzbírság szabható ki. A pénzbírság összege a kamarát illeti meg.
60. § (1) A kamara etikai szabályait, az etikai vétségeket és az etikai eljárás részletes szabályait a kamara etikai
szabályzata rögzíti.
(2) Az etikai bizottság által lefolytatott eljárásban hozott határozat ellen a kézbesítést4l számított 15 napon belül a
bejelent4, az etikai eljárás alá vont, valamint más, a határozattal érintett személy - az etikai szabályzatban
foglaltaknak megfelel4en - halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.
(3) A másodfokú etikai eljárásban hozott határozat ellen a bejelent4, az etikai eljárás alá vont, vagy más, a
határozattal érintett személy a kézbesítést4l számított harminc napon belül - a közigazgatási perekre irányadó
szabályok szerint - bírósághoz fordulhat.
Törvényességi felügyelet
61. § (1) A kamara felett a rendészetért felel4s miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol.
(2) Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben egyébként
bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.
(3) A rendészetért felel4s miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellen4rzi, hogy
a) az alapszabály és a kamara egyéb önkormányzati szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak,
b) a kamara szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt és az egyéb önkormányzati
szabályzatokat,
c) a kamara m3ködése megfelel-e a jogszabályoknak, az alapszabálynak és az egyéb önkormányzati
szabályzatoknak.

(4) Ha a rendészetért felel4s miniszter az ellen4rzés során szabálytalanságot tapasztal, a törvényesség
helyreállítására - határid4 megjelölése mellett - felhívja a kamara elnökét. Ha a kamara m3ködésének törvényessége
másképpen nem állítható helyre, a rendészetért felel4s miniszter a határid4 leteltét4l számított harminc napon belül
bírósághoz fordulhat.
62. § (1) Ha a bíróság a rendészetért felel4s miniszter a 61. § (4) bekezdése szerint el4terjesztett keresete alapján
jogsértést állapít meg,
a) hatályon kívül helyezheti a kamara testületi szervének jogsért4 határozatát és új határozat hozatalát rendelheti
el;
b) felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségvisel4inek m3ködését és a kamara irányítására - a
felfüggesztés tartamára - felügyel4biztost rendelhet ki.
(2) A felügyel4biztos köteles a m3ködés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a
kamara küldöttgy3lését. Ha a küldöttgy3lés a m3ködés törvényességét helyreállította, a bíróság a kamara más
testületi szervének és tisztségvisel4inek m3ködésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti.
(3) Nem rendelhet4 ki felügyel4biztosként a köztisztvisel4, szolgálati viszonya fennállása alatt a rend4rség, a
Rendvédelmi Szervek Szolgálata és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, továbbá -
munkaviszonya, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya tartama alatt - a rend4rségnek a személy- és
vagyonvédelmi tevékenységet folytatók és foglalkoztatottjaik tevékenységét érint4, a hatósági feladatok ellátásában
közrem3köd4, nem hivatásos állományú munkatársa.
(4) A felügyel4biztos a tevékenységér4l és annak eredményér4l tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi
felügyeletet ellátó minisztert.
(5) A felügyel4biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg.
V. Fejezet
FELÜGYELETI BÍRSÁG
63. § (1) A rend4rség a személy- és vagyonvédelmi vagy magánnyomozói tevékenységet jogosulatlanul végz4,
továbbá a tevékenységére vonatkozó, e törvényben meghatározott el4írásokat ismételten vagy súlyosan megsért4
vállalkozást felügyeleti bírsággal sújthatja.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a vállalkozás jogosulatlanul végzi tevékenységét, ha azt
a) m3ködési engedély hiányában folytatja;
b) a m3ködési engedély kiadásához szükséges feltételek hiányában folytatja;
c) m3ködési engedéllyel nem rendelkez4 vállalkozással vagy igazolvánnyal nem rendelkez4 személlyel végezteti,
illetve az ilyen tevékenységet végz4t a rend4rségen nem jelenti be;
d) kamarai nyilvántartás hiányában folytatja.
(3) A felügyeleti bírság összege a rend4rséget illeti meg. A felügyeleti bírságot a rend4rségnek a határozatában
megjelölt számlájára kell befizetni.
(4) Ha az egyéni vállalkozóval szemben mind a felügyeleti bírság, mind az egyes szabálysértésekr4l szóló
218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §-a szerint min4sül4 jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi, illet4leg
magánnyomozói tevékenység szabálysértése miatti bírság kiszabásának feltételei fennállnak, kizárólag a felügyeleti
bírság megállapítására irányuló eljárásnak van helye.
64. § (1) A vállalkozással szemben kiszabható felügyeleti bírság legkisebb összege a kötelez4 legkisebb munkabér
(minimálbér) négyszerese, legnagyobb összege a kötelez4 legkisebb munkabér negyvenszerese.
(2) Nincs helye felügyeleti bírság kiszabásának, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt.
(3) Ha másodfokú határozat, illetve a bíróság határozata az eljáró hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja, a
kétéves határid4t a másodfokú határozat, illet4leg a bíróság határozatának joger4re emelkedése napjától kell
számítani.
(4) Ha a szabályszegés jogellenes állapot el4idézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az elévülési határid4
mindaddig nem kezd4dik el, amíg a jogellenes állapot fennáll.
(5) Ha a szabályszegés kötelesség elmulasztásával valósul meg, az elévülési határid4 azon a napon kezd4dik,
amikor az eljárás alá vont személy kötelezettségének még jogszer3en eleget tehetett volna.
65. § Az e törvényben el4írt szabályok súlyos megsértésének min4sül
a) a 3. § (2)-(3) bekezdéseiben, az 5. § (1) bekezdésében, a 6. § (1) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében, a 18-
32. §-ban foglalt rendelkezések megszegése, valamint

b) a 14-15. §-ban, a 16. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott szabályoknak a hatóság figyelmeztetése ellenére
történ4 ismételt megsértése.
VI. Fejezet
A MÁS EGT-TAGÁLLAMBAN ALAPÍTOTT VÁLLALKOZÁS
M!KÖDÉSÉRE, ILLETVE A SZABAD MOZGÁS ÉS TARTÓZKODÁS
JOGÁVAL RENDELKEZ$ SZEMÉLY MAGYARORSZÁGI
TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
A más EGT-tagállamban alapított vállalkozás m3ködésére vonatkozó különös
szabályok
66. § A más EGT-tagállamban alapított, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozás (e cím
alkalmazásában továbbiakban: EGT-vállalkozás) magyarországi m3ködésére e törvény rendelkezéseit a 67-68. §-
okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
67. § (1) Az EGT-vállalkozás Magyarország területén az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet a rend4rség
m3ködési engedély kiadására illetékes szervének a (2) bekezdésben foglaltak szerint hozott határozata alapján
kezdheti meg és gyakorolhatja. A tevékenység végzésének további feltétele annak igazolása, hogy az EGTvállalkozást
a kamara nyilvántartásba vette.
(2) A rend4rség az EGT-vállalkozás kérelmére magyarországi tevékenységét akkor engedélyezi, ha a kérelmez4
által szolgáltatott, hitelesen lefordított okiratokat megvizsgálva meggy4z4dik arról, hogy az EGT-vállalkozás
rendelkezik olyan, más EGT-tagállamban kiadott, valódi és érvényes okirattal, amely a vállalkozást e törvény hatálya
alá tartozó tevékenység végzésére feljogosítja.
(3) Az EGT-vállalkozás magyarországi tevékenységét a rend4rség határozatlan id4re, de legfeljebb a (2) bekezdés
szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló okirat érvényességének idejéig engedélyezi.
(4) A rend4rség nyilvántartást vezet azon EGT-vállalkozásokról, amelyek számára a magyarországi tevékenységet
engedélyezte, a (2) bekezdés szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló okirat kiadásának id4pontjáról és
érvényességének idejér4l, a határozat visszavonásáról és az EGT-vállalkozás magyarországi tevékenységének
határozott id4re való megtiltásáról. A nyilvántartott adatot törölni kell, ha nyilvántartása a továbbiakban a
tevékenység ellen4rzésének céljából nem szükséges.
68. § (1) A rend4rség a 67. § (2) bekezdése szerint hozott határozatot haladéktalanul, de legkés4bb a tudomásra
jutástól számított nyolc napon belül visszavonja, és az EGT-vállalkozás magyarországi tevékenységét megtiltja, ha a
tevékenység engedélyezésének valamely feltétele már nem áll fenn.
(2) A rend4rség haladéktalanul, de legkés4bb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az EGT-vállalkozás
magyarországi tevékenységét meghatározott id4re megtiltja, ha az EGT-vállalkozás e törvény szabályait ismételten
vagy súlyosan megszegte.
(3) A 63. § (1) bekezdésének alkalmazásában az EGT-vállalkozás jogosulatlanul végzi magyarországi
tevékenységét, ha
a) azt a 67. § (2) bekezdése szerinti határozat hiányában folytatja;
b) azt a 67. § (2) bekezdése szerinti határozat kiadásához szükséges valamely feltétel hiányában folytatja;
c) azt olyan vállalkozással vagy természetes személlyel végezteti, aki a tevékenység végzésére nem jogosult.
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez4 személy magyarországi
tevékenységére vonatkozó különös szabályok
69. § Annak a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez4 személynek, aki más EGT-tagállamban kiadott,
az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító okirattal rendelkezik, e törvény hatálya alá tartozó,
Magyarországon folytatott tevékenységére e törvény rendelkezéseit a 70-72. §-ban foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
70. § (1) Az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez4 személy, aki más EGT-tagállamban kiadott, az e
törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító okirattal rendelkezik, a Magyar Köztársaság területén az e

törvény hatálya alá tartozó tevékenységet a rend4rség igazolvány kiadására illetékes szervének a (2) bekezdésben
foglaltak szerint hozott határozata alapján kezdheti meg és gyakorolhatja. A tevékenység végzésének további
feltétele annak igazolása, hogy a kérelmez4 a kamara tagja.
(2) A rend4rség a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez4 személy kérelmére magyarországi
tevékenységét akkor engedélyezi, ha a kérelmez4 által szolgáltatott, hitelesen lefordított okiratokat megvizsgálva
meggy4z4dik arról, hogy a kérelmez4t e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére feljogosító, a más EGTtagállamban
kiadott okirat valódi és érvényes.
(3) Más EGT-tagállamban kiadott okirat alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez4 személy
magyarországi tevékenységét a rend4rség határozatlan id4re, de legfeljebb a (2) bekezdés szerinti határozat
meghozatalának alapjául szolgáló okirat érvényességének idejéig engedélyezi.
(4) A rend4rség nyilvántartást vezet azokról a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez4 személyekr4l,
akik számára a magyarországi tevékenységet a (2) bekezdés szerint engedélyezte, a (2) bekezdés szerinti határozat
meghozatalának alapjául szolgáló okirat kiadásának id4pontjáról és érvényességének idejér4l, a határozat
visszavonásáról és a magyarországi tevékenység határozott id4re való megtiltásáról. A nyilvántartott adatot törölni
kell, ha nyilvántartása a továbbiakban a tevékenység ellen4rzésének céljából nem szükséges.
71. § (1) A rend4rség a 70. § (2) bekezdése szerint hozott határozatot haladéktalanul, de legkés4bb a tudomásra
jutástól számított nyolc napon belül visszavonja, és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez4 személy
magyarországi tevékenységét megtiltja, ha a tevékenység engedélyezésének valamely feltétele már nem áll fenn.
(2) A rend4rség haladéktalanul, de legkés4bb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkez4 személy magyarországi tevékenységét meghatározott id4re megtiltja, ha
a) e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte;
b) ellene vagyon elleni vagy más, két évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos
b3ncselekmény elkövetése miatt büntet4eljárás indult.
72. § (1) Ha a személy- és vagyon4rt, a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervez4t, szerel4t, illetve
magánnyomozót, aki a 70. § (2) bekezdése alapján jogosult Magyarországon folytatni tevékenységét, szándékos
b3ncselekmény vagy a foglalkozásának az e törvényben meghatározott szabályainak megszegésével megvalósított
szabálysértés elkövetésén tetten érik, a rend4r jogosult a helyszínen számára a további tevékenységet megtiltani. A
rend4r köteles a tiltásról - a tiltás okának megjelölésével - a 70. § (2) bekezdése szerinti határozat kiadására jogosult
rend4rkapitányságot értesíteni.
(2) A 70. § (2) bekezdése szerinti határozat kiadására jogosult rend4rkapitányság a tudomásra jutástól számított
nyolc napon belül határozatot hoz a határozat visszavonásáról vagy a tevékenység határozott id4re való
megtiltásáról.
VII. Fejezet
VEGYES ÉS ÉRTELMEZ$ RENDELKEZÉSEK
73. § Az e törvényben meghatározott hatósági eljárásra és ellen4rzésre a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
74. § E törvény alkalmazásában:
1. személy- és vagyonvédelmi tevékenység:
a) ingatlan, illetve ingóság 4rzése;
b) rendezvény biztosítása;
c) szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása;
d) természetes személyek életének és testi épségének védelme;
e) a vagyonvédelmi biztonságtechnikai, mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése, szerelése,
üzemeltetése, felügyelete, javítása, karbantartása, ideértve az elektronikus gépjárm3védelem, a rögzítés nélküli,
megfigyelési céllal üzemeltetett vagy - törvény felhatalmazása alapján - a hang- vagy képrögzítést is lehet4vé tev4
elektronikus megfigyel4rendszer (térfigyelés), továbbá a beléptet4 rendszer, a betörésjelz4 rendszer létesítésének,
karbantartásának, illetve a térfigyeléshez, a távfelügyelethez kapcsolódó reagálószolgálat m3ködésének körében
végzett ilyen tevékenységeket is;
f) az a)-d) pontokban foglalt tevékenységek szervezése és irányítása;
2. vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervez3: az a természetes személy, aki - tevékenységéb4l ered4en -
ismeretekkel rendelkezik a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer m3ködésér4l, az ilyen rendszer (eszköz,
berendezés) tervezését személyesen végzi, illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja;

3. vagyonvédelmi biztonságtechnikai szerel3: az a természetes személy, aki - tevékenységéb4l ered4en -
ismeretekkel rendelkezik a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer m3ködésér4l, s az ilyen rendszer (eszköz,
berendezés) telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi,
illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja;
4. mechanikai vagyonvédelmi rendszert tervez3: az a természetes személy, aki - tevékenységéb4l ered4en -
ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer m3ködésér4l, s az ilyen rendszer (eszköz,
berendezés) tervezését személyesen végzi, illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja;
5. mechanikai vagyonvédelmi rendszert szerel3: az a személy, aki - tevékenységéb4l ered4en - ismeretekkel
rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer m3ködésér4l, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) telepítését,
szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi, illetve azt - szakmailag -
közvetlenül szervezi vagy irányítja;
6. vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer: vagyonvédelmi célból a vállalkozási szerz4désben megjelölt
ingatlanon vagy gépjárm3vön telepítend4 vagy telepített elektronikus jelz4 és képi megfigyel4rendszer, ideértve a
gépjárm3védelem során alkalmazott elektronikus biztonságtechnikai rendszert, a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal
üzemeltetett, avagy a hang- vagy képrögzítést is lehet4vé tev4 elektronikus megfigyel4rendszert (térfigyelés), az
elektronikus beléptet4 rendszert, a betörésjelz4 rendszert, a távfelügyeleti rendszert, az adat- és informatikai
védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszert, továbbá az egyéb, jel és kép továbbítását vagy fény-, illetve hang
jelzését is lehet4vé tev4 elektronikus m3szaki megoldást;
7. távfelügyeleti rendszer: meghatározott területen elhelyezett vagy járm3be telepített olyan vagyonvédelmi célú
biztonságtechnikai rendszer, amely - a szerz4dés keretei között, a jogsért4 cselekmények megel4zése, megszakítása,
a b3ncselekmény elkövetésén tetten ért jogsért4 elfogása érdekében, elektromos úton - az érintett területre vagy
járm3re vonatkozó, a vagyonvédelem szempontjából jelent4séggel bíró információkat továbbít a védett területet vagy
járm3vet folyamatosan figyel4, vagyonvédelmi tevékenységet folytató személyhez;
8. betörésjelz3 rendszer: vagyonvédelmi célból ingatlanon telepített, az illetéktelen behatolást elektronikusan vagy
más módon (jellel, fénnyel, illetve hangjelzéssel) jelz4 m3szaki megoldás;
9. mechanikai vagyonvédelmi rendszer: vagyonvédelmi célból ingatlanon vagy gépjárm3vön telepítend4 vagy
telepített, emberi vagy elektronikus felügyeletet, illetve energia-utánpótlást nem igényl4 vagyonvédelmi rendszer
vagy egyéb m3szaki megoldás;
10. közterület: a közhasználatra szolgáló olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet
rendeltetésének megfelel4en mindenki korlátozás nélkül igénybe vehet, ideértve a közterületnek közútként szolgáló
részét is;
11. magánterület közönség számára nyilvános része: olyan magánterület, amely mindenki számára korlátozás
nélkül igénybe vehet4, ideértve a közterület azon részét is, amelynek birtokába a személy- és vagyonvédelmi
tevékenység folytatására megbízó valamely polgári-jogi jogügylet, különösen bérleti vagy haszonbérleti jogviszony
keretében jut, feltéve, ha
a) a területrész igénybevétele, használata a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató által 4rzött
magánterület nyilvános részén folyó tevékenységhez szervesen kapcsolódik, annak folyamatosságát, segítését
szolgálja, vagy
b) a megbízó (megrendel4), avagy a magánterület nyilvános részét igénybe vev4 közönség ingóságainak
elhelyezésére szolgál;
12. tettenérés: jogsért4 cselekmény elkövetésének közvetlen észlelése, ideértve a jogsértésnek elektronikus
megfigyel4rendszer (térfigyelés) útján történ4, az eseménnyel egyidej3 észlelését is;
13. csomag: mindazon, az érintett személy birtokában lév4, általa fogott vagy testére rögzített, azon viselt olyan
tárgy, amely a benne elhelyezett dolgok szállítására avagy azok szállításának megkönnyítésére szolgál és amely
alkalmas arra, hogy e dolgok a küls4 szemlél4 el4l - részben vagy egészben - elfedve maradjanak;
14. csomag tartalmának, a járm ben elhelyezett dolognak, a szállítmánynak bemutatása: annak lehet4vé tétele,
hogy a személy- és vagyon4r megbizonyosodjon arról, hogy a csomagban, a járm3ben, a szállítmányban elhelyezett,
a küls4 szemlél4 el4l egyébként rejtett dolgok között nincs olyan, amely az általa megakadályozandó jogsért4
cselekményb4l származik vagy amelynek a területre történ4 bevitele tilos;
15. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy;
16. vállalkozó: egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja;
17. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez3 személy: aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkez4 személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és
tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja;
18. EGT-tagállam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségr4l szóló megállapodásban részes
más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai

Gazdasági Térségr4l szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerz4dés alapján az
Európai Gazdasági Térségr4l szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
Hatályba léptet-, felhatalmazó rendelkezések
75. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követ4 harmincadik napon lép
hatályba.
(2) E törvény
a) 14-16. §-ai és 18-21. §-ai 2006. március 1. napján;
b) 3-13. §-ai, 17. §-a, 33. §-a, 37-72. §-ai és 77. §-ának (1) bekezdése 2006. június 1. napján
lépnek hatályba.
(3) Az e törvény hatálybalépését megel4z4en kiadott m3ködési engedélyek és igazolványok 2006. december 31-ig
érvényesek.
76-77. §
78. § Felhatalmazást kap a rendészetért felel4s miniszter, hogy
a) a m3ködési engedélyre és igazolványra, a kiadásuk iránti kérelemre,
b) - az adópolitikáért felel4s miniszterrel egyetértésben - e törvény hatálya alá es4 tevékenység engedélyezésével
és az igazolvány kiadásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjra,
c) a felel4sségbiztosítási szerz4désre,
d) az e törvény hatálya alá es4 tevékenységet folytatók rend4rhatósági ellen4rzésére, a jogsértés esetén
alkalmazható intézkedésekre,
e) a 31. § (7) bekezdésében meghatározott jegyz4könyvre,
f) a pályaalkalmassági vizsgálatra
vonatkozó részletes szabályokról rendeletet alkosson.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
79. § E törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történ4 szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a
68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a
93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezésér4l szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.